I Shot Andy Warhol
A következő alkotás a Factory Girl után, amely belemerül Andy Warhol és a Gyár érdekes, szubkulturális világába az I Shot Andy Warhol. Műfaja önéletrajzi dráma, csakúgy, mint a Factory Girl-é. A film főszereplője a leszbikus és a radikálisan feminista Valerie Solanas, róla és Warhollal való kapcsolatáról szól ez az 1996-os, igaz tényeken alapuló alkotás.
A film elején rögtön az Andy Warhol lelövése utáni pillanatokat látjuk, mely szinte keretként tartja össze a történetet. Ezután visszamegyünk a múltba és megismerjük az egykor molesztált és bántalmazott Valerie-t, aki mostanság prostitúcióból tartja el magát. Egy-egy jelenettel még korábbra is visszatérünk a régmúltba, ahol a hajléktalan Valerie megrázó gyermekkori élményeiről és sikeres tanulmányairól kapunk képet. Megtudjuk, hogy Valerie az egyetemen jött rá másságára, és, hogy világszemlélete nagyon is egyedi. Ez vezeti el őt New York belvárosába, ahol megismerkedik Andy Warhollal és Mauris Girondias-sal. Úgy gondolja, hogy Warhol segítsége megváltoztatná életét és sikeres lehetne, ám Warhol egy idő után elfordul tőle. Míg Warholt arra kéri, hogy filmesítse meg forgókönyvét az „Up Your Ass”-t, addig Girondias felkéri egy pornográf regény megírására. Girondias ki is adná az elkészült írást, ám Valerie gyanút fog és mégsem írja alá a szerződést. Közben meglehetősen sikertelenül próbálkozik provokatív írásának – a SCUM Manifesto-nak - az eladásával az utcán. Megzavarodik, paranoiássá válik, és kezdi azt hinni, hogy Warhol és/vagy Girondias kontrollálják őt, ezért megpróbálja megölni Warholt. Lelövi őt, ezzel megkaparintva magának a 15 perc hírnevet.
A mozi megtörtént eseményen alapszik, amit az író-rendező, Mary Harron kutatott fel, először dokumentumfilm-készítés céljából. Mary Harronnak egyébként ez volt a debütáló alkotása. Valerie Solans alapítója és egyedüli tagja volt a S.C.U.M.-nak, mely egy Férfiak Feldarabolására Felesküdött Szervezet (Society for Cutting Up Men) volt. Úgy vélte, hogy a férfiak célja, hogy elnyomják a nőket, ezért ki kell őket végezni. Warholt 1968-ban próbálta meg meggyilkolni a híres Gyárában. A SCUM Manifesto is létező írás, melyben Valerie a nők felsőbbrendűségét fejti ki, megfogalmazza, hogy a férfiak csak biológiai hibák, és a szex megszállottjai. 1968-ban íródott a forradalmasítani provokáló, 31 lapból álló irat, mely egy nőkből álló ideális társadalmat képzel el a férfiak legyilkolásával. A SCUM Manifesto egyben egy 1976-os film is, melyet Warhol kigúnyol a Women in Revolt című alkotásával. A szatírában a S.C.U.M.-ot a P.I.G. (Politically Involved Girls) jelképezi.
Szexualitás, drogok, cigi… ebben a filmben is megtalálható, úgy néz ki, egy 60-as évekről szóló film elképzelhetetlen ezek nélkül. A nosztalgikus alkotás bemutatja a 60-as évek New York-i szubkultúráját, mely Andy Warhol körül gyökerezett. Szerintem az atmoszférateremtés a Factory Girl-ben sokkal jobban sikerült, bár itt is látunk pár Warhol-festményt, mégsem olyan korhű az összkép. És a a Guy Pearce által játszott Andy Warhol is jobban tetszett nekem, mint a Jarred Harris-féle.
Ez a merész alkotás - mint egy időkapszula - kendőzetlenül tárja elénk a dühöngőőrült Valerie indítatását, elméleteit és hátborzongató személyiségét. Ez is egy – A Factory Girl-höz hasonlóan – a Warhol-sztori megértéséhez szükséges valósághű rétegfilm, melyet ebben a szellemben kell nézni. Valerie-t a gyilkossági kísérlet után 3 évre elítélték, majd 1989-ben halt meg. Andy Warhol felépült sérüléseiből és csak 1987-ben hunyt el, de valójában sosem sikerült elfelejtenie a történteket.
