A REÖK csak üres falakat és szögeket biztosít!?

Egy Warholt magasztaló, REÖK-öt elmarasztaló cikk részletei az Indexről, melyet megjelenése után ki is állítottak Szegeden Keith Haring Andy Warholról készített festménye mellé

- Van valahol Andy Warhol-katalógus már? Mert három hete mondták, hogy lesz - kérdezte a pénztárban egy ötvenes férfi izgatottan.
- Nincs, de nem is lesz - mondta a pénztáros a monitorából fel sem nézve.
- Pedig azt mondták, hogy lesz - durcáskodik jogosan a férfi.
- A Dugó téri Tescóban van 500 forintért nagyon jó Warhol-könyv, abból minden kiderül - mondta a telefonálásból kiszólva a pénztárosnő kollégája.

Azért éhezi az infót a látogató, mert semmi információt nem kap, csak elveszve bolyong a szitanyomatok között a REÖK-ben. De az is kiderült, hogy a kultúraközvetítés elsődleges terepévé vált a Tesco, mert egy különleges kiállítást letudnak azzal, hogy vegyék meg a könyvet ott.

Rengeteg városi legenda és szóbeszéd szól arról, milyen is volt Andy Warhol, az egész huszadik századot meghatározó művész. A szegedi kiállítás csak a képekkel foglalkozik, ezért se az alkotóról, se műveiről nem árul el semmit, megtartják a tudást maguknak. Kiállításra képet nézni jön az ember szerintük, ami elég nagy baj esetünkben, amikor tizenvalahány ugyanolyan Marilyn Monroe-portré van kiállítva. posztstrukturalista alapon Warhol munkássága csak kontextusában és elméletével együtt érthető és élvezhető, anélkül csak jól néznek ki a képek.

A kihagyott lehetőségek helye a Reök

Pedig jól indul a kiállítás, mert az előtérben a nyolcvanas évek menő képzőművészének, a Ludwig Múzeumban hatalmas, 800 négyzetméteres tárlaton bemutatott Keith Haringnek [1] Andy Warholról festett képe áll [2], így némileg folytonosságot hoztak létre a nagy októberi kiállítással. De ezt honnan kellene tudni? Miért nem mondják el, mi közük van egymáshoz? Ki az a Haring?

Andy Warhol egy sztár, akiről sok mindent lehet tudni, és sok mindent nem, de egy kiállításnak nem az a feladata, hogy üres falakat és szögeket biztosítson a képeknek, hanem hogy meghatározzon valamiféle kapcsolatot az alkotóval és munkáival. A REÖK-ben ezzel nem foglalkoztak, a két bécsi alapítványtól összegyűjtött képeket feltették a falra, és ennyi. Az első teremben főleg Marylin Monroe-val, a másodikban az indiánokkal, a lila fejű John Wayne-nel és Geronimóval, a legvégén a híres transzvesztita-sorozatával találkozunk, közte pedig két kisebb átjáróban a lemezborítóival, a zippzáros Rolling Stones-ossal, vagy a Diana Ross-ossal. Ennyi idő távlatából inkább a történelmet érezni rajta, hogy ő valamit megváltoztatott azzal, hogy a populáris kultúrát tette a művészet középpontjába. Warhol zseniálitása, hogy az akkor kitalált dolgai ma annyira természetesek, hogy nélküle nem lenne az egész MTV-generáció, nem lenne a reklám sem ilyen, ahogy igazi popikonok sem lennének.

"Warholizált" hírességek Szegeden

Szeged utcáit járva mostanában több helyen is könnyen belebotlik az ember Andy Warhol kiállításához kapcsolódó látványosságokba.
A szervezők a képzőművészet egyik legkapósabb alkotójának szellemiségéhez hűen nemcsak reflektálni szeretnének a közéletre, de szóra bírni is azt. A kiállítást népszerűsítő plakátokon – melyeken a REÖK előtt álló, mostanában indulatokat kiváltó lovas szobor látható – a figyelmes szemlélő a képregények bubble-jeire emlékeztető szóbuborékokat találhat. Ezek közül pár üresen várja az utca emberének hozzászólásait, legyenek azok akár helyi vagy országos közéleti kérdések, problémák. A REÖK előtti „warholizált" tér is ezt az elevenebb, nyüzsgőbb, vidámabb városi életet kívánja valóra váltani.
(forrás)
Trafóházat dekoráltak ki a street art-osok Szegeden: az utca kreatív képzőművészei Andy Warhol sajátos stílusát vették alapul "művük" elkészítéséhez. A magyar kultúra és közélet híres embereit, valamint hazai fogyasztási cikkeket "warholizáltak". Az ihletet a pop-art világhíres alkotójának szegedi kiállításából meríthették.
Valóságos Warhol-lázban ég Szeged, amely úgy tűnik, hogy a street artot, vagyis az utcai művészetet is megfertőzte. Az amerikai művész saját alkotásainak másolatai is felkerültek a trafóházra. Így ott találhatjuk a Marilyn Monroe-sorozatot, a Campbell's soup konzervjét, Diana Ross és Liza Minelli portréját, Warhol önarcképét és több már világhíres művet.
Ahogyan Warhol sorozatokat ábrázolt szitanyomatain az amerikai tömegkultúra bizonyos elemeiből - így például a konzervekből vagy a Coca Cola-üvegekből -, úgy az ismeretlen street artosok is sorra vették művükön a "hungarikumokat". Cifra pulik, tarka-barka panelházak, Globus konzervek és Márka üdítőitalok különös ábrázolásai szórakoztatják az arra járókat.
(forrás)

Andy Warhol-filmek, avagy Gombaevés és Szopás a Ludwig Múzeumban


F
OLYTATÓDIK A LÁTHATALAN FILMEK KLUBJA A LUDWIG MÚZEUMBAN: „SONGS FOR DRELLA” címmel

Andy Warhol által készített és róla szóló filmeket vetítenek február 20-tól kéthetente péntekenként a budapesti Lumúban


A vetítéssorozat címe Warhol becenevére, a Drellára utal: a kifejezés a Cinderellából (Hamupipőke) és a Drakulából állt össze. Halála után a Factory által felfuttatott Velvet Underground együttes két tagja, Lou Reed és John Cale 1990-ben újra összeállt egy Warholnak emléket állító lemezre, amelynek a Songs For Drella címet adták.

1968 júniusában Valerie Solanas, egyik filmjének szereplője háromszor mellbe lőtte Warholt. Kezelése idején asszisztense, Paul Morrissey vette át a rendezői feladatokat, s ez így maradt Warhol lábadozása után is. A Morrissey által rendezett filmek már a hagyományos filmtechnikára épültek, és jobban megfeleltek a közönségigényeknek.


Időpontok és filmek:

I. 2009. február 20., péntek, 18h
– Vinyl - Fekete-fehér amerikai film, angol nyelven, 66 perc, 1965 Rendező: Andy Warhol
– The Velvet Underground & Nico - Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 67 perc, 1966 Rendező: Andy Warhol, operatőr: Paul Morrissey

II. 2009. március 6., péntek, 18h
– Csók - Kiss - Fekete-fehér amerikai némafilm, 34 perc, 1963-64 Rendező: Andy Warhol
– Selyemfiúm - My Hustler - Fekete-fehér amerikai film, angol nyelven, 67 perc, 1965 Producer, rendező-operatőr: Andy Warhol, rendezőasszisztens: Paul Morrissey

III. 2009. március 20., péntek, 18h
– A Chelsea-lányok (1-12. epizód) - The Chelsea Girls (Episode 1-12) -Fekete-fehér és színes amerikai film, angol nyelven, 197 perc, 1966 Rendező: Paul Morrissey, producer, operatőr: Andy Warhol

IV. 2009. április 3., péntek, 18h
– Én, a férfi - I, a Man - Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967 Rendező: Paul Morrissey – Andy Warhol, producer, operatőr, vágó: Andy Warhol

V. 2009. április 17., péntek, 18h
– A meztelen étterem - The Nude Restaurant - Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967 Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: Andy Warhol
– Empire - Fekete-fehér amerikai némafilm, 60 perc, 1964 Rendező: Andy Warhol

VI. 2009. május 8., péntek, 18h
– Magányos kovbojok - Lonesome Cowboys - Színes amerikai film, angol nyelven, 105 perc, 1968 Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: Paul Morrissey, producer: Andy Warhol

VII. 2009. május 22., péntek, 18h
– A tizenhárom legszebb... dal Andy Warhol próbafelvételeihez - 13 Most Beautiful... Songs for Andy Warhol's Screen Tests - Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 60 perc, 1964-66 Rendező: Andy Warhol
– Andy Warhol díjátadása - Award Presentation To Andy Warhol - Fekete-fehér amerikai film, angol nyelven, 12 perc, 1963 Rendező: Jonas Mekas
– Andy Warhol ezüst lebegései - Andy Warhol's Silver Flotations - Színes amerikai némafilm zenével, 4 perc, 1964 Rendező: Willard Maas
– Antropológiai vázlatok: barátságok és csomópontok, jelenetek Andy Warhol életéből - Anthropological Sketches: Friendships & Intersections, Scenes from the Life of AndyWarhol - Színes amerikai film, angol nyelven, 36 perc, 1963-90 Rendező: Jonas Mekas
– Andy Warhol - Színes amerikai némafilm, 18 perc, 1967 Rendező: Marie Menken
– Andy Warhol Szükségszerűen Felrobbanó Műanyaga – a The Velvet Underground & Nico közreműködésével - Andy Warhol's Exploding Plastic Inevitable with The Velvet Underground & Nico - Színes amerikai némafilm zenével, 12 perc, 1964 Rendező: Ronald Nameth

VIII. 2009. június 5., péntek, 18h
– Szopás - Blow Job - Fekete-fehér amerikai némafilm, 26 perc, 1963-64 Rendező: Andy Warhol
– Rossz - Bad - Színes amerikai film, angol nyelven, 100 perc, 1977 Rendező: Jed Johnson, producer: Andy Warhol, Jeff Thornberg

IX. 2009. június 19., péntek, 18h
– Mario Banana (1 + 2) - Fekete-fehér és színes amerikai némafilm, 7 perc, 1964 Rendező: Andy Warhol
– Én lőttem le Andy Warholt - I Shot Andy Warhol - Színes amerikai film, angol nyelven, 104 perc, 1996 Rendező: Mary Harron

Andy Warhol kiállítás Szegeden II. - RÉSZLETEK (frissül)

2009. február 6-tól május 8-ig Andy Warhol-kiállítás a szegedi REÖK-ben.

Magyarországon még ilyen nagyszabású Warhol-gyűjtemény nem volt látható!
  • Szeged, Tisza Lajos krt. 56
  • Szegeden a közönség egy olyan anyaggal találkozhat, amely teljességében még soha nem volt látható Magyarországon - mondta Herczeg Tamás, a kulturális intézmény igazgatója.
  • Andy Warhol ismert alkotásaival találkozhat majd a közönség, zömében olyanokkal, melyek maguk is "ikonizálódtak": bemutatják a világhírű Marilyn Monroe-sorozatot, a Diana Ross- és Mao Ce Tung-portrékat, Ladies and Gentlemen-szériáját, valamint az indiánokról készült műveket.
  • A Marilyn Monroe-sorozat egy egész kiállítótermet tölt majd meg a REÖK-palotában, míg a teljes Warhol-kiállítás egy egész szintet.
  • Összesen mintegy 70 képet állítanak majd ki. (forrás)
  • Az eredeti tervekhez képest bővült a tárlat anyaga, így belekerültek olyan érdekességek is, mint például a Warhol által híressé tett Velvet Underground zenekar lemezborítója.
  • Andy Warhol járt Szegeden 1956-ban: A REÖK tulajdonába jutott egy felvétel, mely valószínűsíthetően Andy Warhol 1956-os, pár napos szegedi látogatása során készült. Hitelességét kutatják.
  • A teljes árú belépő 1000, a kedvezményes 800, a csoportos teljes árú 800, a csoportos kedvezményes 600 forintba kerül majd. ( forrás)
  • A REÖK-palota látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
  • A REÖK-palotában a Warhol-tárlat alatt ef Zámbó István kiállítása március 15-ig tekinthető meg.
  • Magyarországon utoljára a kilencvenes évek elején a Műcsarnokban volt nagyobb Andy Warhol-kiállítás.
  • A három osztrák gyűjtemény anyagából összeállított kiállítás műveinek döntő többsége szitanyomat.
  • Február 3-án, kedden kezdték a képek rendezését és akasztását. Legelőször egy Mao-Ce Tung portré került a falra, majd egy Marilyn Monroe-festmény követte.
  • A tárlat biztosítási értéke közel 250 millió forint.
  • Már most hatalmas érdeklődés mutatkozik a REÖK Warhol-kiállítása iránt: nem csupán szegediek várják a tárlatot, de az egész ország területéről és a határon túlról is jelentkeztek már csoportok.
  • Ez a kiállítás az év képzőművészeti szenzációja.
  • Warhol-kiállítás a közelmúltban több világvárosban, így most London, Milánó és New York után Szegeden találkozhat a közönség a művész alkotásaival.
  • Amennyiben a látogatók száma meghaladja a ház befogadóképességét, "kultúr-szomgriadót" rendel el az intézmény. A tárlat látogatói ebben az esetben két lehetőséggel élhetnek: vagy előzetes regisztráció során juthatnak be a kiállítóház termeibe, vagy páros napokon azok mehetnek be, akiknek születési évszámuk páros, páratlan napokon pedig azok, akiknek páratlan.
  • A kiállítás volumenét a képek hatalmas mérete is mutatja: a Marilyn-portrék 90×90 centiméteresek, a Ladies and Gentlemen sorozat képei 111 cm magasak és 72 centiméter szélesek, a kivégzőszékről készült kép 122 centiméter széles és 90 centiméter magas.
  • Óriási érdeklődés mellett nyílt meg péntek délután ötkor a Warhol-kiállítás. Százak tolongtak már a kiállítás késő délutáni megnyitóján is a szegedi összművészeti központban.


(FILM 4) Absolut Warhola

Absolut Warhola

Az Absolut Warhola egy 80 perces német dokumentumfilm Andy Warhol Szlovákiában élő rokonairól - a Warholákról. A filmet a csernobili katasztrófától sújtott kelet-szlovákiai Mezőlaborcon és Mikován forgatták. A rendező (Stanislaw Mucha) bemutatja a falubeliek különös életvitelét, amely összehasonlíthatatlan híres rokonukéval. Büszkén beszélnek a sosem látott, alig ismert és általuk egyáltalán nem értett híres családtagjukról, akinek hazaküldött festményeiből gyerekeknek készítettek játékot.

Sőt, még most sem sajnálják, hogy egykor Andy ajándékként küldött képeit és saját tervezésú magassarkúit csak úgy eldobálták, melyek ma rengeteg pénzt érhetnének. Mindannyian biztosan állítják, hogy Andy nem volt homoszexuális, hiszen "Mikovábó
l még egy homoszexuális sem származott", így ő sem lehetett egy "you-know-what". Nyilvánvalóan sosem látták Andy pornográf festményeit és filmjeit... Úgy gondolják, hogy Andy-t barátnője - Valerie - lőtte meg, amikor kiderült, hogy nem szeretné feleségül venni. Ezzel az elmélettel is Andy heteroszexualitását próbálják meg alátámasztani. Amikor nagynénje meglátja róla az első képet, annyit mond: "úgy néz ki, mint egy majom". Amikor pedig Lenin portréját mutatják neki, hirtelen azt hiszi, hogy Andy az. A falubeliek úgy gondolják, hogy Andy mindig is vissza akart utazni hozzájuk - nem tudván, hogy Warhol élete során végig próbálta fedni származását és pittsburghinak vallotta magát. A családjától mindig is távol maradt, csak az édesanyjával törődött.

A kissé lassú, olykor felháborító és kiábrándító, de azért megérintő film újabb részeit tárja fel a Warhol-mítosznak, miközben rámutat, hogy milyen szürreális körülmények között található az egyik legtöbb Warhol-festményt bemutató múzeum, melynek ráadásul esőzések idején beázik a teteje. A film azonban csalódás mindazok számára, akik Warholt vagy a művészetét szeretnék jobban megérteni. És ő maga is jobb filmet érdemelne.


Baranyai (b) András

2009. január 8 - február 7 között tekinthető meg Baranyai (b) András grafikus Szuperalfa-tudat (Humangalaktic multilevel tréning: első kapu) című kiállítása az OCTOGONart Galériában, Budapesten.

"A grafikus fanyar-csípős humorral emlékezik meg napjaink legkártékonyabb tudatmódosítójáról, a fogyasztói társadalomról. Lélekszakadva hajszoljuk a sikert, multinacionálisan gondolkodunk, tréningekkel ámítjuk magunkat, és a végén talán elhisszük, übermencsek vagyunk. A munkahely parallel univerzumként van jelen életünkben, lassan átveszi az uralmat, beszivárog, tönkretesz. Otthon is püföljük a billentyűzetet, projektterveket állítunk össze főzés közben, brainstormingolunk a gyerekkel, vagy csak lefekszünk a főnökünkkel. Tesszük mindezt azért, hogy legkedvesebb időtöltésünknek, a fogyasztásnak hódolhassunk. Elvárják tőlünk, mi meg nem akarunk csalódást okozni. Önkéntes workaholicokká változunk, észre sem vesszük, hogy áldozatok vagyunk. A gépek irányítanak, a nagy színes doboz rendületlenül okádja magából a szemetet, az embergyár futószalagja meghitten kattog. Kapitalista embertelenítés, lélekölő tömegtermelés. Az OCTOGONart falain ilyen kedves gondolatokat láthatunk napjaink rohanó világáról. A képregényszerű alkotások Roy Lichtenstein világát idézik. Pop art és reklámgrafika keveredik a társasjátékok és a kifestőkönyvek gyermekrajzaival. " (forrás)

Andy Warhol kiállítás lesz Szegeden


2009. február 6
-tól május 8-ig Andy Warhol-kiállítás a szegedi REÖK-ben.

Magyarországon még ilyen nagyszabású Warhol-gyűjtemény nem volt látható!

Nemrég ugyanitt került bemutatásra a Hommage á Picasso című kiállítás, ahol a nemzetközi avantgárd vonult fel és Andy Warholtól is láthattunk egy festményt. A kiállítás Szeged után Pécsen és Veszprémben is megtekinthető volt.

Mi a baj Warhol úrral?

... "a művészetrontó self made nobody, Andy Warhol (fel lehet háborodni, tessék)" ...

... "a mezőlaborci Andy Warhol múzeummal kapcsolatban csupán azon vagyunk hajlandók agyalni, hogy mi a baj Warhol úrral: az, hogy
a "gyárban" előállított tömegművészet szemfényvesztés, amely az ötpercnyinél ugyan hosszabb hírnevet hozhat az egónak, de az Abszolút Lét és a már rég elfelejtett, egón túli – azaz valódi – művészet szempontjából csupán olvadó porhó, semmi más" ... (forrás)


A forradalom már Warhol előtt kirobbant

... Már a commedia dell arte, illetve a reneszánsz esztétikájáról értekező Bahtyin rámutatott a tömeg- és elitkultúra egymásrautaltságára, amit a háború után a posztmodern tett a művészetelmélet megkerülhetetlen dogmájává. E kettő együttmozgásának képzőművészeti vetületét tekintve leginkább látványos és sokak által ismert példát Andy Warhol produkált azzal, amikor egy leveskonzervet tett festészetének tárgyává, hogy most szent és profán keveredéséből a szőke hollywoodi színésznőket ezúttal kihagyjam. Ugyanakkor az is igaz, hogy az igazi forradalom már fél évszázada Warhol előtt kirobbant. Marcel Duchamp eredeti környezetéből kiemelt “ready-made” kerékpárkereke, a Forrásként, a Fürdőszobák Buddhájaként elnevezett és műalkotásként kiállított piszoárja, az avantgard provokáción túl, rámutatott arra is, hogy a művészet eredeti kontextusa változóban, felszámolódóban van és az, amit Walter Benjamin a műalkotás aurájának nevez, nem az már mint, ami egykoron volt ...

(forrás, képek: http://www.hg.hu/cikk/design/5768-pretty-woman)

commedia dell arte