Andy Warhol életrajza

1928 augusztus 6, Pittsburgh (Pennsylvania) - megszületett Andrew Warhola, Anrej és Julia Warhola gyermekeként, két idősebb testvére Paul (b1922) és John (b1925)

1934 - elkezdi az általános iskolát

1936-37 - vitustánc nevű betegségben szenved, ideje nagy részét ágyban tölti, képregényeket, filmes magazinokat olvas

1942 - édesapja lebetegszik és meghal a kórházban tüberkolózisban, 15 ezer dollárt hagy legfiatalabb fia tanítattatására, Warhol egy ingyenes képzésen vesz részt a Carnegie Institute of Technology-n

1945 - elvégzi a Schenley High School-t Pittsburgh-ben, ahol az évkönyben 'genuine as a fingerprint'-két jellemzik, majd elkezd tanulni a Carnegie Institute of Technology-n, nyári szünetekben egy áruházban dolgozik

1946 - díjat nyer a 'Women and produce truck' című rajzáért és megjelenik a pittsburgi lapokban

1949 - elvégzi a Carnegie Institute of Technology-t, alapfokú szépművészeti diplomát szerez, dolgozik a Vogue és a Harper's Bazaar számára, majd Philip Pearlstein barátjával New Yorkba költözik és közösen bérelnek egy lakást, reklámgrafikusként dolgozik, megkapja az első felkérését a Glamourtól, 'Success is a job in New York' című cikkhez készít illusztrciót, amely számos új munkához jutattja, nevét Warhol-ra változtatja miután az hibásan jelent meg egyszer

1950 - egy év alatt háromszor költözik (103rd Street, East 25th Street, 216 East 75th Street), édesanyja is New Yorkba költözik ahol fiával él haláláig

1952 - grafikus munkájával folyamatosan sikereket ér el, számos díjat nyer, önálló kiállítása nyílik a Hugo Gallery-ben 'Andy Warhol: Fifteen drawings based on the writings of Truman Capote' címmel

1953 - szalmaszínűre festeti a haját

1953-54 - újból költözik (242 Lexington Avenue az Upper-East Side-on), számos emberrel dolgozik együtt (például barátaival Ralph Tomas Ward-dal és Charles Lisanby-val) egy promóciós brossúrán és kézzelfestett könyveken, amelyek később további figyelmet szereznek new york-i művészeti igazgatóktól, munkáit és könyveit egy étteremben árulja

1955-56 - hirdetéseket készít az I. Miller cipőmárkának, amelyek megjelennek a New York Times-ban, világkörüli túrára megy Charley Lisanby-val, többször is megáll Európában és Ázsiában, kiállítja cipőkről készült rajzait a modern művészetek múzeumában 'Recent drawings U.S.A.' címmel

1957 - továbbra is sikeresen árulja grafikus munkáit országszerte, orrplasztikának veti alá magát több év elégedetlenség után

1959-60 - lakást veszt 1342 Lexington Avenue cím alatt az Upper-East Side-on, ahol édesanyjával él és felállítja stúdióját, képregény- és reklámmotívumokra alapozott képeket kezd festeni Roy Lichtensteinnel egy időben, valamint elkészíti két kólásüveg festményét, folytatja a grafikákat

1961-62 - ellátogat a Leo Castelli Gallery-ben ahol meglátja Roy Lichtenstein képregény alapú munkáit, megkéri asszisztensét (Ivan Karp-ot), hogy másnap látogassa meg otton és nézze meg a hasonlóságokat, Warholt bemutatják művészettörténészeknek, kritikusoknak és gyűjtőknek, akik mind érdeklődésüket mutatják Warhol munkáinak promotálása iránt, elkezdi szitanyomás technikáját alkalmazni, elkészíti az első Campbell-leveskonzerveket és dollárbankókat ábrázoló vásznait, hollywoodi sztárokat ábrázoló portréit, elkezdi a katasztrófákat megörökítő sorozatát

1963 - megveszi a 16 miliméteres kameráját, elkészíti a 'Sleep' című kisfilmjét többek között, filmkészítésre bátorítják, kétszer is költözik a stúdiója (87th Street, 231 East 47th Street), fotóportrékat készít barátokról és ügyfelekről, Billy Linich (később Billy Name) befedi a stúdió falat ezüsttel, így megszületik az Ezüst Gyár, gyűlnek társai a Warhol Szupersztárok (például Gerard Malanga)

1964 - úgynevezett Screen Test-eket készít művészekről, kritikusokról és zenészekről, tovább kísérletezik a filmekkel, első merénylet a képei ellen, egy nő bejön az utcáról és rálő a Marilyn vásznakra, installációt készít a város tizenhárom legkörözötteb bűnözőjéről a rendőrség fotói alapján

1965 - egyik kiállításán Párizsban azt nyilatkozza, hogy a filmek kedvéért abbahagyja a festészetet, találkozik Paul Morrissey filmkészítővel, aki segít Warholnak még több és változatosabb filmet készíteni a Gyárban, új emberekkel bővül a Gyár (Edie Sedgwick, Ultra Violet, Ingrid Superstar), megismerkedik a Velvet Underground nevű rockzenekar tagjaival

1966 - találkozik Nico-val (teljes nevén Christa Paffgen, német modell), akit bemutat a Velvet Underground tagjainak, melyet menedzselni kezd, átutazzák az országot, koncerteket adnak egyetemeken, múzeumokban és klubbokban

1967 - megtervezik a híres banános borítót a Velvet Underground első albumjára, a Gyár csapata Joe Dallesandroval, Candy Darlinggal és Viva-val bővül

1968 - a Gyár a 33 Union Square West-re költözik, új asszisztense Gerard Malanga helyett Jed Johnson, kiadja az 'a, A Novel'-t, a Férfiak Feldarabolásara Felesküdt Szervezet (S.C.U.M.) egyetlen tagja, a leszbikus Valerie Solans rálő és súlyosan megsebesíti, közel 8 hétig kórházban ápolják

1969 - megjelenik az Inter/View című magazinja

1971 - a Rolling Stones új albumára tervez borítót Sticky Fingers címmel, felsőbb körökben is barátokra talál (Liza Minelli, Hlaston, Bianca Jagger)

1972 - édesanyja meghal Pittsburghban, a Mao Ce-tung portrésorozatával tér vissza a folyamatos munkához

1974 - Ronnie Cultrone az új asszisztense, az üzletét 860 Broadway-re költöztetni, a munkahelyét többé már nem hívják Gyárnak, hanem Irodának ('the Office')

1975 - megjelenik az 'Andy Warhol filozófiája A-tól B-ig és vissza'

1976 - telefonon keresztül diktálja asszisztensének Pat Hackett-nek napjait, mely eredménye az 1988-ban kiadott 'The Warhol Diaries', Koponyák, Sarló és kalapács sorozatok

1980 - megjelenik az Andy Warhol's T.V. című show, az Inter/View magazin tartalma alapján, találkozik II. János Pál Pápával a Vatikánban

1981 - modellkedik a Zoli Ügynökségnek

1982 - ellátogat Hong Kong-ba és Pekingbe

1983 - együtt dolgozik Jean-Michel Basquiat-tal

1984 - minden berendezését a 22 East 33 Street-re költözteti

1985 - az MTV bemutatja 'Andy Warhol's Fifteen Minutes', korábbi showjának egy verzióját, a 'The Love Boat' című sorozat 200-adik epizódjában szerepel, önmagát alakítja

1987 február 22 - epehólyagműtét utáni komplikációkban 59 évesen meghal, a Keresztelő Szent János Katolikus Temetőben születi melett temetik el, Pittsburghtől délre, temetésén Yoko Ono is beszédet mond

Andy Warhol hipohonder volt

Brion Dillon állítja, hogy Charlotte Brontë, Charles Darwin és Marcel Proust mellett Andy Warhol is hipohonder volt. Nem hat meglepetésként, hogy a késő 20. század termékeny képzelőerővel megáldott művésze a hipohonderek sorába tartozik. Warhol testi tünetei jól ismertek - hajhullás, rossz bőr, fizikai és érzelmi sebek az 1968-as lövöldözéstől ... -, de naplói egy sokkal szélesebb skáláját tárják fel félelmeinek: rák, agydaganat, AIDS ("the magic disease"- ahogy ő fogalmazott) és maga az orvosszakma, mely végül a halálát okozta.

Warhol előfutára volt a világnak, amelyben ma élünk: élete és művészete úgy tűnik előrejelezte a mai kor megszállottságait - súly, arszín, kor, kinézet, az új vírusok fertőzőképessége és a régi kórokra talált gyógymódok hatásossága - egy olyan társadalomnak, amely egészségügyileg felvilágosultabb mint valaha, de ugyanúgy meghökken a csúfos betegségekről készült hátborzongató képek láttán és küzd a fogszuvasodás ellen.

(forrás - Guardian)

Így fogadják a Modem kiállítását

Megrázó, döbbenetes és gusztustalan – ilyen és ehhez hasonló indulatok és ítéletek fogadták Debrecenben a Modem Messiások című kiállítását. Felháborodott családapák, sikoltozó hölgyek rohannak át a termeken, egy biztos: mindenkit megérint a végletekre játszó tárlat.

Régóta készült a debreceni Modem a megváltás és a messianizmus témakörét feldolgozó kiállításra, amelyre tizennégy ország csaknem száz intézménye kölcsönözte a műveket. A nagyszabású tárlaton láthatók másokéi mellett Picasso, Dalí, Chagall, Munch és Andy Warhol művei is.

Miféle test adatott nekünk? – tornyosul az első kérdés a Messiásokra érkező elé. Ez a címe annak a tárlatrésznek, amelynek a személyes megváltás a témája, azon belül főként a testiség fegyelmezése, elnyomása a szellemi tartalmak megjelenéséért, a spirituális megtisztulásért. Itt látható Picasso Férfi és Nő, Munch Csók című műve, valamint egy külön terembe lépve Dariusz Gorczyca Camera Anatomica című sorozata. A művész röntgenmetszeteivel a realitás és a tudás között kíván köztes formát alkotni. A képek izgalmasak, ötletes az elrendezésük is.

A következő terem az, ahonnan a legtöbben kifordulnak. Szeméremsértő és provokatív művek láthatók itt, figyelmeztet a kiírás. Sigalit Landau Tövis hulahopp című videoinstallációja a befogadás határait súrolja: a videofelvételen látható hölgy egy töviskarikát pörget a derekán, ezzel újabb és újabb sebeket szerezve. Günter Brus Szakítópróba című műve ugyancsak a végletekre játszik: a videón látható férfi vékony damilokat fűz a testébe, majd addig húzza őket, amíg ki nem buggyan a vére. "Ez most a művészet?" – kérdezik mellettem. A nagy felháborodást keltő kiállítás felől, hozzáteszem, bárki tájékozódhatott előzetesen, s ezzel elkerülhette volna, hogy az öt-hat éves gyereket ki kelljen vezetni a kiállításról (egyébként is felirat jelzi, hogy tizenkét év alatt nem ajánlott a látogatás).

Mellesleg hol lennének kiállítva ezek a művek, ha nem egy kortárs művészeti központban? A teremből Dalí művei kísérnek ki bennünket Andy Warhol Alvás című videójáig, majd belépünk a Halott ember terembe. Andres Serrano Hullaház-sorozata késként döf belénk, a Történelem ígérete teremben pedig Szervátiusz Tibor tüzes trónja magaslik, és itt látható Oskar Kokoschka litográfiája is.

A kiállítás egyik legérdekesebb terme Kicsiny Balázs műveinek ad helyet: sötét folyosón haladunk, mellettünk a Szócsarnok című mű bábui térdelnek. A megváltás keresztje az utolsó terem, itt látható Munkácsy 1881-es Krisztus Pilátus előtt című vázlata és Chagall Kék faluja is. Bill Viola A hírhozó című videója kapta az egyik legnagyobb helyiséget, amely lefeketített falaival mélyíti el az élményt.

A sokat támadott grandiózus kiállítás példa nélküli, s ahogy a Modem igazgatója mondja, "a művészet befogadhatósága egyáltalán nem olyan könnyű eset". Az épületből kilépve mi is elgondolkodunk, még vagy fél óráig biztos nem tudunk megszólalni. De hát kell-e ennél nagyobb elismerés egy kiállításnak?

(forrás)

Warhol-képek világszerte

Hol találhatók a leghíresebb Warhol-képek Európában?

Elvis önmagában (Single Elvis) - Neue Galerie - Sammlung Ludwig - Aachen
Campbell-leveskonzerv I - Neue Galerie - Sammlung Ludwig - Aachen
192 halott (128 Die in Jet) - Museum Ludwig - Köln
Csináld magad (tájkép) - Museum Ludwig - Köln
Brillo-doboz - magángyűjtemény - Brüsszel
Virágok - Zürich

Amerikában?

Elvis I és II - Art Gallery of Ontario - Toronto
A két Marilyn - magángyűjtemény - New York
Az USA Dollár Jele - Leo Castelli Gallery - New York
Liz - magángyűjtemény - New York

Magyarország közelében?

Budapest (időszaki kiállítások - LuMú, Modem, REÖK), Bécs, Salzburg, Mezőlaborc (Szlovákia)

Milliókat ér Warhol Jackson-portréja

Milliókért kelt el a Vered Gallerynél Andy Warhol 1984-ben Michael Jacksonról készített portréja - közölte az AFP hírügynökséggel a Long Island-i galéria tulajdonosa, Janet Lehr, de a pontos összeget nem árulta el, mondván, nem szoktak áraikról beszámolni. Az énekes karrierje csúcsán készült 76-szor 66 centis szitanyomatot idén májusban 278 500 dollárért (54 millió forint) vette meg valaki a Sotheby's New York-i aukcióján. Lehr szerint a mostani vevő is továbbértékesítési céllal vásárolta meg a portrét, amelyet a galéria július elején vitt a piacra (Michael Jackson június 25-én halt meg), és eredetileg július 12-ig lehetett volna túllicitálni a minimum 800 ezer dolláros árat. A minden idők legsikeresebb klipjeként számon tartott Thriller napjait idéző képet most Los Angelesben és Londonban is kiállították, és az interneten, illetve telefonon mutatkozó vevői érdeklődés akkora volt - mondta el a galériás -, hogy a határidőt augusztus 18-ig meghosszabbították.
Andy Warhol öt portrét készített a pop királyáról 1984-ben a Time megrendelésére, ezek egyike a magazin címlapján szerepelt, majd bekerült a washingtoni National Portrait Gallerybe. Az utóbbi években azonban a festő több Jackson-képe is visszamaradt árveréseken - például 2008-ban Londonban a Sotheby'snél -, miközben más alkotásai rekordárakat értek el. Warhol portréképei közül eddig a Lemon Marylin címűért fizették a legmagasabb összeget: a Marylin Monroe-t ábrázoló szitanyomatért 28 040 000 dollárt adtak 2007 májusában, a Christie's New York-i aukcióján.

(forrás - Napi Gazdaság)

Andy Warhol és Michael Jackson

Mégis elárverezik Warhol Jacksonját

Elárverezik azt a portrét, amelyet Andy Warhol készített Michael Jacksonról. Az aukció előtt a képet a londoni O2 Arenában állítják ki, ott, ahová a sztár visszatérő fellépését tervezték.
A portrét még 1984-ben készítette Andy Warhol a sikerei csúcsán lévő Michael Jacksonról.
A művész képei igen kapósak a műkincspiacon: a Liz Taylorról készült alkotása két évvel ezelőtt 23,7 millió dollárért kelt el, míg a Zöld autó balesete című képe, amely egy, a tetejére fordult, lángokban álló kocsit ábrázolt, rekordbevételt hozott: 71,7 millió dollárt adtak érte.
(forrás)

A híres Warhol-művet még nem árverezik el

Michael Jackson portréja dollármilliókat érhet

Andy Warhol 76-szor 66 centiméteres festményén egy mosolygó Michael Jackson látható, a Thriller időszakát idéző vörös dzsekiben.

Kivette aukciós katalógusából, és egyelőre nem bocsátja árverésre egy New York-i galéria Andy Warhol egyik művét, amely Michael Jacksont ábrázolja.

Az East Hampton-i Vered Galéria a kép iránt támadt hatalmas érdeklődéssel indokolta döntését; a műre vasárnapig lehetett volna licitálni. Az árverés előtt 1 és 10 millió dollár közé becsülték a kép árát. Janet Lehr, a galéria társtulajdonosa közleményében úgy fogalmazott, hogy a lehetséges vevők legszélesebb köre előtt akarja árverésre bocsátani az 1984-ben készült alkotást, amely a hírek szerint egy New York-i magángyűjtő tulajdona.

(forrás)

Ismét Warhol-képek Magyarországon!

Alig ért véget a szegedi Andy Warhol-kiállítás, hamarosan ismét megtekinthetünk majd Warhol műv(ek)et Magyarországon, méghozzá a debreceni MODEMben 2009 augusztus 13 és december 31 között. A MODEM Messisás címet viselő legújabb tárlata a nyugati ember megváltásáról szerzett tapasztalatáról szól, témája a világ megváltása. A tárlat nemzetközi gondolati kontextusba helyezi a megváltás gondolatát, a megváltó eljövetelét. Ezt igyekeznek körbejárni 20. századi hazai és külföldi alkotók művein keresztül, hiszen a megváltás gondolata az elmúlt században más megvilágításba került, mint korábban.

A tárlat négy nagy részre tagolódik. Az első az emberi test szerepe, a második a halál messianisztikus értelmezése, a harmadik az evilági megváltást ígérő hamis próféták és diktátorok a 20. század történelmében, a negyedik pedig a "megváltás keresztje" nevű szekcióban Jézus megfeszítésének modern értelmezései. Az ebben a formában eddig még nem látott kiállításon több mint száz alkotó műveit tekinthetik meg a látogatók a hagyományos képzőművészet szinte minden műfajából.

A kiállításra a világ minden részéről - mintegy 80-100 intézményből - kölcsönöznek munkákat – köztük olyan neves intézményekből is, mint például a párizsi Musée D’Orsay, az amerikai Andy Warhol Múzeum, a bécsi Belvedere, vagy a moszkvai Tretyakov Képtár. Többek között Picasso, Kokoschka, Munch, Andy Warhol, Serrano, Bacon, Redon, Abramovic jelentős munkái érkeznek Debrecenbe. A nemzetközi kiválóságok mellett a magyar képzőművészet meghatározó képviselőitől is izgalmas válogatás szerepel az anyagban Csontvárytól egészen Reigl Juditig.

(forrás1, forrás2)

Mennyit ér ma Andy Warhol?

A művészet más ágazatokhoz képest ellenállóbb a válsággal szemben. A világ legnagyobb modern művészeti vásárának, az idén 40. alkalommal megrendezett Art Basel (2009. június 10 - 14) 300 kiállítóját nem aggasztja a gazdasági válság, szerintük nem csökkentette a műgyűjtők lelkesedését.
A műtárgypiacnak a válsággal szembeni ellenállóságát mutatja, hogy a zürichi Bruno Bischofberger nem habozott 80 millió svájci frankért (15 milliárd forintért) kínálni Andy Warhol pop art művész egyedülálló képét - a híres Campbell leveskonzervről készült sorozatának és egyik Marylin Monroe-képmásának Big Retrospective Painting című, 2-szer 10 méteres retrospektív alkotását.

(forrás)

Brandhorst Múzeum

Szemet gyönyörködtetően színes és egyszerű a müncheni Brandhorst Múzeum. Önmagában is absztrakt műalkotás, ráadásul fele annyit fogyaszt hőből, mint a hasonló múzeumok. A megbízók nagy igényeket támasztottak az építészek felé: tervezzenek egy olyan nappali fénnyel megvilágított múzeumot, melynek nincsenek ablakai, ráadásul fényelnyelő homlokzattal, plusz: legyenek csekély fenntartási költségei. A vállalkozás sikerrel járt, a hőenergia felhasználát 50%-kal, az áramfelhasználást 25%-kal sikerült csökkenteni a hasonló méretű múzeumokkal összehasonlítva.
A múzeumban 700 kép, szobor és installáció található, olyan neves alkotóktól, mint Cy Twombly, Andy Warhol vagy Joseph Beuys.

Warhol nagy titka?

Sienna Miller úgy véli, megfejtette a titkot, hogy vajon mi inspirálhatta a legendás pop art művészt, Andy Warholt. A hollywoodi színésznő akkoriban kezdett komolyabban érdeklődni Warhol munkássága iránt, amikor 2006-ban, a Factory Girl (nálunk: Hullócsillag) című filmben a művész egyik ismert múzsáját, Edie Sedgwicket formálta meg.
Miller nemrégiben, a Female First magazinnak úgy nyilatkozott, egy, a képzőművész édesanyjával készült interjút olvasva döbbent rá arra, hogy mi lehetett az ihletője Warhol művészetének. Az interjúban ugyanis az anya elmesélte, hogy sokáig babkonzerven éltek, és a szekrényeikben konzervdobozok sorakoztak egymáson. "Azt gondolom, ez inspirálta őt. Ennyire e világi dologból kapott ihletet" - állapította meg Miller.

(forrás)

Andy Warhol és a farmer

Manapság bárkinek ér farmerhez például zakót hordani, viszont nem árt tudni, hogy popművészeti hagyományokat követ az az illető, aki fiatalosan elegánsnak öltözik, ahogyan például Andy Warhol. Az most nem fontos, hogy valóban Warhol húzott-e először magára farmert zakóhoz, mert a legalább negyven éve formabontónak számító viselet manapság igen elterjedt például a pasi televíziós műsorvezetők vagy férfi politikusok körében is. Az sem érdekes, hogy Warhol meleg volt, mert manapság is magánügy a nemi beállítottság, és nem kötelező a homoszexualitásukat titokban tartani kívánó közszereplők leleplezése. Minden esetre alap, hogy Warhol poposította a viseletet, és az is, hogy nem minden pasi meleg, aki farmer-ing-zakó kűrruhában jelenik meg egy nyilvános helyen, mint ahogy nem minden csajnak van pasija vagy leszbikus, aki feltűrt szárú pasifarmert hord.

(forrás)

Már csak pár napig tart a Warhol-kiállítás Szegeden

Nemcsak a környékről, de a fővárosból, sőt még külföldről – például az Egyesült Államokból – is érkeztek látogatók a nagyszabású szegedi Andy Warhol-kiállításra, mely február óta intenzív pezsgésben tartja a hazai közvéleményt és sajtót. A legnagyobb hazai hírportál, az Index két alkalommal is főoldalon foglalkozott a tárlattal, melynek hatására kritikájuk „műtárggyá" vált...

Nagy népszerűségnek örvend a kiállítást illusztráló „warholizált" REÖK konzervdobozhalom is. A szervezők terve az, hogy ezeket a kiállítás végével kiosztják, így már nem kell sokáig tűkön ülnie annak, aki beírta e-mail címét.

A Warhol-kiállítás egyértelmű sikert jelent a szervezőknek is, akik büszkék a tárlat diadalára.

(forrás)

Online Warhol-kiállítás: Time Capsule 21

Andy Warhol Időkapszulái a haláláig szinte teljesen ismeretlenek voltak. 1994-ben váltak a dobozok elérhetővé a kurátorok számára és publikusak, új és fontos információkat hordozva Warholról, segítve művészetének megértését. Az első 1974-ből származik.

Az online kiállítás a warhol.org honlapjáról érthető el.

"Szerezz egy dobozt minden hónapban, tegyél bele mindent, a hónap végén zárd le, írd rá a dátumot és küld el Jerseybe. Próbáld meg nyomon követni, ha nem sikerül, akkor elveszíted. Nem is baj, mert így eggyel kevesebb dolog lesz, amivel törődnöd kell."

Andy Warhol filozófiája A-tól B-ig és vissza

"Took a few time capsule boxes to the office. They are fun—when you go through them there are things you really don’t want to give up. Some day I’ll sell them for $4,000 or $5,000 apiece. I used to think $100, but now I think that’s my new price"

Andy Warhol, The Warhol Diaries, entry on Tuesday, September 30, 1986, p. 762

A Ludwig Múzeum új kiállítása

Pop-art és minimalizmus, naturalizmus és szürrealizmus, nyílt és zárt, szabad és korlátozott – ezek a Ludwig Múzeumban kiállított új szerzemények és rég nem látott művek működőképes kombinációi. A június 14-ig látogatható tárlaton negyvenhét művész munkái, izgalmas és meghökkentő alkotások tekinthetők meg.

Az Új szerzemények, rég nem látott művek című kiállításon azon alkotások láthatók, amelyekkel az elmúlt időszakban gyarapodott a múzeum.
A kortárs művészeti múzeum nemcsak a hazai, de a jelenkor jelentősebb nemzetközi tendenciáit is reprezentálja, s nagy hangsúlyt fektet a régió fiatal, feltörekvő művészeinek alkotásaira.

A tárlat sokszínű, és a kortárs kultúra értékes, olykor nehezen értelmezhető képzőművészeti teljesítményeit mutatja be.

(forrás)

Warhol-kiállítás Párizsban

Andy Warhol nagy világa címmel az amerikai pop-art óriásának portréiból összeállított páratlan sorozat látható március 18-tól a párizsi Grand Palais termeiben

Alain Cueff, a kiállítás kurátora a műveket bemutatva megjegyezte: Warhol mindig azt mondta, meg kell élnie valamiből, a tekintélyeket nem tisztelő alkotó azonban valójában sokkal komolyabb célt tűzött ki. Fontosnak tartotta, hogy minden portré mérete azonos legyen, úgy gondolta, hogy azok együtt a társadalom "portréját" fogják kiadni. Ezért nevezték el a kiállítást a művész "nagy világának".
A Grand Palais óriási kiállítóterében 130 személy portréit gyűjtötték egybe, az alanyok foglalkozása szerint csoportosítva. Egy másik falról mosolyognak Andy Warhol ma már ikonnak számító 1962-es Marilyn Monroe-portréi.
A popművészet óriásának "nagy világa" július 13-ig tekinthető meg a párizsi "nagy palotában".
(forrás)

Képes beszámoló a Warhol-kiállításról

A REÖK csak üres falakat és szögeket biztosít!?

Egy Warholt magasztaló, REÖK-öt elmarasztaló cikk részletei az Indexről, melyet megjelenése után ki is állítottak Szegeden Keith Haring Andy Warholról készített festménye mellé

- Van valahol Andy Warhol-katalógus már? Mert három hete mondták, hogy lesz - kérdezte a pénztárban egy ötvenes férfi izgatottan.
- Nincs, de nem is lesz - mondta a pénztáros a monitorából fel sem nézve.
- Pedig azt mondták, hogy lesz - durcáskodik jogosan a férfi.
- A Dugó téri Tescóban van 500 forintért nagyon jó Warhol-könyv, abból minden kiderül - mondta a telefonálásból kiszólva a pénztárosnő kollégája.

Azért éhezi az infót a látogató, mert semmi információt nem kap, csak elveszve bolyong a szitanyomatok között a REÖK-ben. De az is kiderült, hogy a kultúraközvetítés elsődleges terepévé vált a Tesco, mert egy különleges kiállítást letudnak azzal, hogy vegyék meg a könyvet ott.

Rengeteg városi legenda és szóbeszéd szól arról, milyen is volt Andy Warhol, az egész huszadik századot meghatározó művész. A szegedi kiállítás csak a képekkel foglalkozik, ezért se az alkotóról, se műveiről nem árul el semmit, megtartják a tudást maguknak. Kiállításra képet nézni jön az ember szerintük, ami elég nagy baj esetünkben, amikor tizenvalahány ugyanolyan Marilyn Monroe-portré van kiállítva. posztstrukturalista alapon Warhol munkássága csak kontextusában és elméletével együtt érthető és élvezhető, anélkül csak jól néznek ki a képek.

A kihagyott lehetőségek helye a Reök

Pedig jól indul a kiállítás, mert az előtérben a nyolcvanas évek menő képzőművészének, a Ludwig Múzeumban hatalmas, 800 négyzetméteres tárlaton bemutatott Keith Haringnek [1] Andy Warholról festett képe áll [2], így némileg folytonosságot hoztak létre a nagy októberi kiállítással. De ezt honnan kellene tudni? Miért nem mondják el, mi közük van egymáshoz? Ki az a Haring?

Andy Warhol egy sztár, akiről sok mindent lehet tudni, és sok mindent nem, de egy kiállításnak nem az a feladata, hogy üres falakat és szögeket biztosítson a képeknek, hanem hogy meghatározzon valamiféle kapcsolatot az alkotóval és munkáival. A REÖK-ben ezzel nem foglalkoztak, a két bécsi alapítványtól összegyűjtött képeket feltették a falra, és ennyi. Az első teremben főleg Marylin Monroe-val, a másodikban az indiánokkal, a lila fejű John Wayne-nel és Geronimóval, a legvégén a híres transzvesztita-sorozatával találkozunk, közte pedig két kisebb átjáróban a lemezborítóival, a zippzáros Rolling Stones-ossal, vagy a Diana Ross-ossal. Ennyi idő távlatából inkább a történelmet érezni rajta, hogy ő valamit megváltoztatott azzal, hogy a populáris kultúrát tette a művészet középpontjába. Warhol zseniálitása, hogy az akkor kitalált dolgai ma annyira természetesek, hogy nélküle nem lenne az egész MTV-generáció, nem lenne a reklám sem ilyen, ahogy igazi popikonok sem lennének.

"Warholizált" hírességek Szegeden

Szeged utcáit járva mostanában több helyen is könnyen belebotlik az ember Andy Warhol kiállításához kapcsolódó látványosságokba.

A szervezők a képzőművészet egyik legkapósabb alkotójának szellemiségéhez hűen nemcsak reflektálni szeretnének a közéletre, de szóra bírni is azt. A kiállítást népszerűsítő plakátokon – melyeken a REÖK előtt álló, mostanában indulatokat kiváltó lovas szobor látható – a figyelmes szemlélő a képregények bubble-jeire emlékeztető szóbuborékokat találhat. Ezek közül pár üresen várja az utca emberének hozzászólásait, legyenek azok akár helyi vagy országos közéleti kérdések, problémák. A REÖK előtti „warholizált" tér is ezt az elevenebb, nyüzsgőbb, vidámabb városi életet kívánja valóra váltani.
(forrás)

Trafóházat dekoráltak ki a street art-osok Szegeden: az utca kreatív képzőművészei Andy Warhol sajátos stílusát vették alapul "művük" elkészítéséhez. A magyar kultúra és közélet híres embereit, valamint hazai fogyasztási cikkeket "warholizáltak". Az ihletet a pop-art világhíres alkotójának szegedi kiállításából meríthették.

Valóságos Warhol-lázban ég Szeged, amely úgy tűnik, hogy a street artot, vagyis az utcai művészetet is megfertőzte. Az amerikai művész saját alkotásainak másolatai is felkerültek a trafóházra. Így ott találhatjuk a Marilyn Monroe-sorozatot, a Campbell's soup konzervjét, Diana Ross és Liza Minelli portréját, Warhol önarcképét és több már világhíres művet.
Ahogyan Warhol sorozatokat ábrázolt szitanyomatain az amerikai tömegkultúra bizonyos elemeiből - így például a konzervekből vagy a Coca Cola-üvegekből -, úgy az ismeretlen street artosok is sorra vették művükön a "hungarikumokat". Cifra pulik, tarka-barka panelházak, Globus konzervek és Márka üdítőitalok különös ábrázolásai szórakoztatják az arra járókat.
(forrás)

Andy Warhol-filmek, avagy Gombaevés és Szopás a Ludwig Múzeumban

FOLYTATÓDIK A LÁTHATALAN FILMEK KLUBJA A LUDWIG MÚZEUMBAN: „SONGS FOR DRELLA” címmel

Andy Warhol által készített és róla szóló filmeket vetítenek február 20-tól kéthetente péntekenként a budapesti Lumúban

A vetítéssorozat címe Warhol becenevére, a Drellára utal: a kifejezés a Cinderellából (Hamupipőke) és a Drakulából állt össze. Halála után a Factory által felfuttatott Velvet Underground együttes két tagja, Lou Reed és John Cale 1990-ben újra összeállt egy Warholnak emléket állító lemezre, amelynek a Songs For Drella címet adták.

1968 júniusában Valerie Solanas, egyik filmjének szereplője háromszor mellbe lőtte Warholt. Kezelése idején asszisztense, Paul Morrissey vette át a rendezői feladatokat, s ez így maradt Warhol lábadozása után is. A Morrissey által rendezett filmek már a hagyományos filmtechnikára épültek, és jobban megfeleltek a közönségigényeknek.

Időpontok és filmek:

I. 2009. február 20., péntek, 18h
– Vinyl - Fekete-fehér amerikai film, angol nyelven, 66 perc, 1965 Rendező: Andy Warhol
– The Velvet Underground & Nico - Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 67 perc, 1966 Rendező: Andy Warhol, operatőr: Paul Morrissey

II. 2009. március 6., péntek, 18h
– Csók - Kiss - Fekete-fehér amerikai némafilm, 34 perc, 1963-64 Rendező: Andy Warhol
– Selyemfiúm - My Hustler - Fekete-fehér amerikai film, angol nyelven, 67 perc, 1965 Producer, rendező-operatőr: Andy Warhol, rendezőasszisztens: Paul Morrissey

III. 2009. március 20., péntek, 18h
– A Chelsea-lányok (1-12. epizód) - The Chelsea Girls (Episode 1-12) -Fekete-fehér és színes amerikai film, angol nyelven, 197 perc, 1966 Rendező: Paul Morrissey, producer, operatőr: Andy Warhol

IV. 2009. április 3., péntek, 18h
– Én, a férfi - I, a Man - Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967 Rendező: Paul Morrissey – Andy Warhol, producer, operatőr, vágó: Andy Warhol

V. 2009. április 17., péntek, 18h
– A meztelen étterem - The Nude Restaurant - Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967 Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: Andy Warhol
– Empire - Fekete-fehér amerikai némafilm, 60 perc, 1964 Rendező: Andy Warhol

VI. 2009. május 8., péntek, 18h
– Magányos kovbojok - Lonesome Cowboys - Színes amerikai film, angol nyelven, 105 perc, 1968 Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: Paul Morrissey, producer: Andy Warhol

VII. 2009. május 22., péntek, 18h
– A tizenhárom legszebb... dal Andy Warhol próbafelvételeihez - 13 Most Beautiful... Songs for Andy Warhol's Screen Tests - Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 60 perc, 1964-66 Rendező: Andy Warhol
– Andy Warhol díjátadása - Award Presentation To Andy Warhol - Fekete-fehér amerikai film, angol nyelven, 12 perc, 1963 Rendező: Jonas Mekas
– Andy Warhol ezüst lebegései - Andy Warhol's Silver Flotations - Színes amerikai némafilm zenével, 4 perc, 1964 Rendező: Willard Maas
– Antropológiai vázlatok: barátságok és csomópontok, jelenetek Andy Warhol életéből - Anthropological Sketches: Friendships & Intersections, Scenes from the Life of AndyWarhol - Színes amerikai film, angol nyelven, 36 perc, 1963-90 Rendező: Jonas Mekas
– Andy Warhol - Színes amerikai némafilm, 18 perc, 1967 Rendező: Marie Menken
– Andy Warhol Szükségszerűen Felrobbanó Műanyaga – a The Velvet Underground & Nico közreműködésével - Andy Warhol's Exploding Plastic Inevitable with The Velvet Underground & Nico - Színes amerikai némafilm zenével, 12 perc, 1964 Rendező: Ronald Nameth

VIII. 2009. június 5., péntek, 18h
– Szopás - Blow Job - Fekete-fehér amerikai némafilm, 26 perc, 1963-64 Rendező: Andy Warhol
– Rossz - Bad - Színes amerikai film, angol nyelven, 100 perc, 1977 Rendező: Jed Johnson, producer: Andy Warhol, Jeff Thornberg

IX. 2009. június 19., péntek, 18h
– Mario Banana (1 + 2) - Fekete-fehér és színes amerikai némafilm, 7 perc, 1964 Rendező: Andy Warhol
– Én lőttem le Andy Warholt - I Shot Andy Warhol - Színes amerikai film, angol nyelven, 104 perc, 1996 Rendező: Mary Harron

Andy Warhol kiállítás Szegeden II. - RÉSZLETEK (frissül)

2009. február 6-tól május 8-ig Andy Warhol-kiállítás a szegedi REÖK-ben.

Magyarországon még ilyen nagyszabású Warhol-gyűjtemény nem volt látható!

• Szeged, Tisza Lajos krt. 56
• Szegeden a közönség egy olyan anyaggal találkozhat, amely teljességében még soha nem volt látható Magyarországon - mondta Herczeg Tamás, a kulturális intézmény igazgatója.
  
• Andy Warhol ismert alkotásaival találkozhat majd a közönség, zömében olyanokkal, melyek maguk is "ikonizálódtak": bemutatják a világhírű Marilyn Monroe-sorozatot, a Diana Ross- és Mao Ce Tung-portrékat, Ladies and Gentlemen-szériáját, valamint az indiánokról készült műveket.
  
• A Marilyn Monroe-sorozat egy egész kiállítótermet tölt majd meg a REÖK-palotában, míg a teljes Warhol-kiállítás egy egész szintet.
  
• Összesen mintegy 70 képet állítanak majd ki. (forrás)
  
• Az eredeti tervekhez képest bővült a tárlat anyaga, így belekerültek olyan érdekességek is, mint például a Warhol által híressé tett Velvet Underground zenekar lemezborítója.
• Andy Warhol járt Szegeden 1956-ban: A REÖK tulajdonába jutott egy felvétel, mely valószínűsíthetően Andy Warhol 1956-os, pár napos szegedi látogatása során készült. Hitelességét kutatják.
  
• A teljes árú belépő 1000, a kedvezményes 800, a csoportos teljes árú 800, a csoportos kedvezményes 600 forintba kerül majd. ( forrás)
• A REÖK-palota látogatható keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
  
• A REÖK-palotában a Warhol-tárlat alatt ef Zámbó István kiállítása március 15-ig tekinthető meg.
• Magyarországon utoljára a kilencvenes évek elején a Műcsarnokban volt nagyobb Andy Warhol-kiállítás.
• A három osztrák gyűjtemény anyagából összeállított kiállítás műveinek döntő többsége szitanyomat.
• Február 3-án, kedden kezdték a képek rendezését és akasztását. Legelőször egy Mao-Ce Tung portré került a falra, majd egy Marilyn Monroe-festmény követte.
• A tárlat biztosítási értéke közel 250 millió forint.
• Már most hatalmas érdeklődés mutatkozik a REÖK Warhol-kiállítása iránt: nem csupán szegediek várják a tárlatot, de az egész ország területéről és a határon túlról is jelentkeztek már csoportok.
• Ez a kiállítás az év képzőművészeti szenzációja.
• Warhol-kiállítás a közelmúltban több világvárosban, így most London, Milánó és New York után Szegeden találkozhat a közönség a művész alkotásaival.
• Amennyiben a látogatók száma meghaladja a ház befogadóképességét, "kultúr-szomgriadót" rendel el az intézmény. A tárlat látogatói ebben az esetben két lehetőséggel élhetnek: vagy előzetes regisztráció során juthatnak be a kiállítóház termeibe, vagy páros napokon azok mehetnek be, akiknek születési évszámuk páros, páratlan napokon pedig azok, akiknek páratlan.
• A kiállítás volumenét a képek hatalmas mérete is mutatja: a Marilyn-portrék 90×90 centiméteresek, a Ladies and Gentlemen sorozat képei 111 cm magasak és 72 centiméter szélesek, a kivégzőszékről készült kép 122 centiméter széles és 90 centiméter magas.

• Óriási érdeklődés mellett nyílt meg péntek délután ötkor a Warhol-kiállítás. Százak tolongtak már a kiállítás késő délutáni megnyitóján is a szegedi összművészeti központban.

(FILM 4) Absolut Warhola

Absolut Warhola

Az Absolut Warhola egy 80 perces német dokumentumfilm Andy Warhol Szlovákiában élő rokonairól - a Warholákról. A filmet a csernobili katasztrófától sújtott kelet-szlovákiai Mezőlaborcon és Mikován forgatták. A rendező (Stanislaw Mucha) bemutatja a falubeliek különös életvitelét, amely összehasonlíthatatlan híres rokonukéval. Büszkén beszélnek a sosem látott, alig ismert és általuk egyáltalán nem értett híres családtagjukról, akinek hazaküldött festményeiből gyerekeknek készítettek játékot.

Sőt, még most sem sajnálják, hogy egykor Andy ajándékként küldött képeit és saját tervezésú magassarkúit csak úgy eldobálták, melyek ma rengeteg pénzt érhetnének. Mindannyian biztosan állítják, hogy Andy nem volt homoszexuális, hiszen "Mikovából még egy homoszexuális sem származott", így ő sem lehetett egy "you-know-what". Nyilvánvalóan sosem látták Andy pornográf festményeit és filmjeit... Úgy gondolják, hogy Andy-t barátnője - Valerie - lőtte meg, amikor kiderült, hogy nem szeretné feleségül venni. Ezzel az elmélettel is Andy heteroszexualitását próbálják meg alátámasztani. Amikor nagynénje meglátja róla az első képet, annyit mond: "úgy néz ki, mint egy majom". Amikor pedig Lenin portréját mutatják neki, hirtelen azt hiszi, hogy Andy az. A falubeliek úgy gondolják, hogy Andy mindig is vissza akart utazni hozzájuk - nem tudván, hogy Warhol élete során végig próbálta fedni származását és pittsburghinak vallotta magát. A családjától mindig is távol maradt, csak az édesanyjával törődött.

A kissé lassú, olykor felháborító és kiábrándító, de azért megérintő film újabb részeit tárja fel a Warhol-mítosznak, miközben rámutat, hogy milyen szürreális körülmények között található az egyik legtöbb Warhol-festményt bemutató múzeum, melynek ráadásul esőzések idején beázik a teteje. A film azonban csalódás mindazok számára, akik Warholt vagy a művészetét szeretnék jobban megérteni. És ő maga is jobb filmet érdemelne.

Baranyai (b) András

2009. január 8 - február 7 között tekinthető meg Baranyai (b) András grafikus Szuperalfa-tudat (Humangalaktic multilevel tréning: első kapu) című kiállítása az OCTOGONart Galériában, Budapesten.

"A grafikus fanyar-csípős humorral emlékezik meg napjaink legkártékonyabb tudatmódosítójáról, a fogyasztói társadalomról. Lélekszakadva hajszoljuk a sikert, multinacionálisan gondolkodunk, tréningekkel ámítjuk magunkat, és a végén talán elhisszük, übermencsek vagyunk. A munkahely parallel univerzumként van jelen életünkben, lassan átveszi az uralmat, beszivárog, tönkretesz. Otthon is püföljük a billentyűzetet, projektterveket állítunk össze főzés közben, brainstormingolunk a gyerekkel, vagy csak lefekszünk a főnökünkkel. Tesszük mindezt azért, hogy legkedvesebb időtöltésünknek, a fogyasztásnak hódolhassunk. Elvárják tőlünk, mi meg nem akarunk csalódást okozni. Önkéntes workaholicokká változunk, észre sem vesszük, hogy áldozatok vagyunk. A gépek irányítanak, a nagy színes doboz rendületlenül okádja magából a szemetet, az embergyár futószalagja meghitten kattog. Kapitalista embertelenítés, lélekölő tömegtermelés. Az OCTOGONart falain ilyen kedves gondolatokat láthatunk napjaink rohanó világáról. A képregényszerű alkotások Roy Lichtenstein világát idézik. Pop art és reklámgrafika keveredik a társasjátékok és a kifestőkönyvek gyermekrajzaival. " (forrás)

Andy Warhol kiállítás lesz Szegeden

2009. február 6-tól május 8-ig Andy Warhol-kiállítás a szegedi REÖK-ben.

Magyarországon még ilyen nagyszabású Warhol-gyűjtemény nem volt látható!

Nemrég ugyanitt került bemutatásra a Hommage á Picasso című kiállítás, ahol a nemzetközi avantgárd vonult fel és Andy Warholtól is láthattunk egy festményt. A kiállítás Szeged után Pécsen és Veszprémben is megtekinthető volt.

Mi a baj Warhol úrral?

... "a művészetrontó self made nobody, Andy Warhol (fel lehet háborodni, tessék)" ...

... "a mezőlaborci Andy Warhol múzeummal kapcsolatban csupán azon vagyunk hajlandók agyalni, hogy mi a baj Warhol úrral: az, hogy a "gyárban" előállított tömegművészet szemfényvesztés, amely az ötpercnyinél ugyan hosszabb hírnevet hozhat az egónak, de az Abszolút Lét és a már rég elfelejtett, egón túli – azaz valódi – művészet szempontjából csupán olvadó porhó, semmi más" ... (forrás)

A forradalom már Warhol előtt kirobbant

... Már a commedia dell arte, illetve a reneszánsz esztétikájáról értekező Bahtyin rámutatott a tömeg- és elitkultúra egymásrautaltságára, amit a háború után a posztmodern tett a művészetelmélet megkerülhetetlen dogmájává. E kettő együttmozgásának képzőművészeti vetületét tekintve leginkább látványos és sokak által ismert példát Andy Warhol produkált azzal, amikor egy leveskonzervet tett festészetének tárgyává, hogy most szent és profán keveredéséből a szőke hollywoodi színésznőket ezúttal kihagyjam. Ugyanakkor az is igaz, hogy az igazi forradalom már fél évszázada Warhol előtt kirobbant. Marcel Duchamp eredeti környezetéből kiemelt “ready-made” kerékpárkereke, a Forrásként, a Fürdőszobák Buddhájaként elnevezett és műalkotásként kiállított piszoárja, az avantgard provokáción túl, rámutatott arra is, hogy a művészet eredeti kontextusa változóban, felszámolódóban van és az, amit Walter Benjamin a műalkotás aurájának nevez, nem az már mint, ami egykoron volt ...

(forrás, képek: http://www.hg.hu/cikk/design/5768-pretty-woman)

commedia dell arte