Brandhorst Múzeum


Szemet gyönyörködtetően színes és egyszerű a müncheni Brandhorst Múzeum. Önmagában is absztrakt műalkotás, ráadásul fele annyit fogyaszt hőből, mint a hasonló múzeumok. A megbízók nagy igényeket támasztottak az építészek felé: tervezzenek egy olyan nappali fénnyel megvilágított múzeumot, melynek nincsenek ablakai, ráadásul fényelnyelő homlokzattal, plusz: legyenek csekély fenntartási költségei. A vállalkozás sikerrel járt, a hőenergia felhasználát 50%-kal, az áramfelhasználást 25%-kal sikerült csökkenteni a hasonló méretű múzeumokkal összehasonlítva.
A múzeumban 700 kép, szobor és installáció található, olyan neves alkotóktól, mint Cy Twombly, Andy Warhol vagy Joseph Beuys.

Warhol nagy titka?

Sienna Miller úgy véli, megfejtette a titkot, hogy vajon mi inspirálhatta a legendás pop art művészt, Andy Warholt. A hollywoodi színésznő akkoriban kezdett komolyabban érdeklődni Warhol munkássága iránt, amikor 2006-ban, a Factory Girl (nálunk: Hullócsillag) című filmben a művész egyik ismert múzsáját, Edie Sedgwicket formálta meg.
Miller nemrégiben, a Female First magazinnak úgy nyilatkozott, egy, a képzőművész édesanyjával készült interjút olvasva döbbent rá arra, hogy mi lehetett az ihletője Warhol művészetének. Az interjúban ugyanis az anya elmesélte, hogy sokáig babkonzerven éltek, és a szekrényeikben konzervdobozok sorakoztak egymáson. "Azt gondolom, ez inspirálta őt. Ennyire e világi dologból kapott ihletet" - állapította meg Miller.

(forrás)

Andy Warhol és a farmer

Manapság bárkinek ér farmerhez például zakót hordani, viszont nem árt tudni, hogy popművészeti hagyományokat követ az az illető, aki fiatalosan elegánsnak öltözik, ahogyan például Andy Warhol. Az most nem fontos, hogy valóban Warhol húzott-e először magára farmert zakóhoz, mert a legalább negyven éve formabontónak számító viselet manapság igen elterjedt például a pasi televíziós műsorvezetők vagy férfi politikusok körében is. Az sem érdekes, hogy Warhol meleg volt, mert manapság is magánügy a nemi beállítottság, és nem kötelező a homoszexualitásukat titokban tartani kívánó közszereplők leleplezése. Minden esetre alap, hogy Warhol poposította a viseletet, és az is, hogy nem minden pasi meleg, aki farmer-ing-zakó kűrruhában jelenik meg egy nyilvános helyen, mint ahogy nem minden csajnak van pasija vagy leszbikus, aki feltűrt szárú pasifarmert hord.

(forrás)

Már csak pár napig tart a Warhol-kiállítás Szegeden

Nemcsak a környékről, de a fővárosból, sőt még külföldről – például az Egyesült Államokból – is érkeztek látogatók a nagyszabású szegedi Andy Warhol-kiállításra, mely február óta intenzív pezsgésben tartja a hazai közvéleményt és sajtót. A legnagyobb hazai hírportál, az Index két alkalommal is főoldalon foglalkozott a tárlattal, melynek hatására kritikájuk „műtárggyá" vált...

Nagy népszerűségnek örvend a kiállítást illusztráló „warholizált" REÖK konzervdobozhalom is. A szervezők terve az, hogy ezeket a kiállítás végével kiosztják, így már nem kell sokáig tűkön ülnie annak, aki beírta e-mail címét.

A Warhol-kiállítás egyértelmű sikert jelent a szervezőknek is, akik büszkék a tárlat diadalára.

(forrás)

Online Warhol-kiállítás: Time Capsule 21


Andy Warhol Időkapszulái a haláláig szinte teljesen ismeretlenek voltak. 1994-ben váltak a dobozok elérhetővé a kurátorok számára és publikusak, új és fontos információkat hordozva Warholról, segítve művészetének megértését. Az első 1974-ből származik.


"Szerezz egy dobozt minden hónapban, tegyél bele mindent, a hónap végén zárd le, írd rá a dátumot és küld el Jerseybe. Próbáld meg nyomon követni, ha nem sikerül, akkor elveszíted. Nem is baj, mert így eggyel kevesebb dolog lesz, amivel törődnöd kell."
Andy Warhol filozófiája A-tól B-ig és vissza

"Took a few time capsule boxes to the office. They are fun—when you go through them there are things you really don’t want to give up. Some day I’ll sell them for $4,000 or $5,000 apiece. I used to think $100, but now I think that’s my new price"
Andy Warhol, The Warhol Diaries, entry on Tuesday, September 30, 1986, p. 762

A Ludwig Múzeum új kiállítása

Pop-art és minimalizmus, naturalizmus és szürrealizmus, nyílt és zárt, szabad és korlátozott – ezek a Ludwig Múzeumban kiállított új szerzemények és rég nem látott művek működőképes kombinációi. A június 14-ig látogatható tárlaton negyvenhét művész munkái, izgalmas és meghökkentő alkotások tekinthetők meg.

Az Új szerzemények, rég nem látott művek című kiállításon azon alkotások láthatók, amelyekkel az elmúlt időszakban gyarapodott a múzeum.
A kortárs művészeti múzeum nemcsak a hazai, de a jelenkor jelentősebb nemzetközi tendenciáit is reprezentálja, s nagy hangsúlyt fektet a régió fiatal, feltörekvő művészeinek alkotásaira.
A tárlat sokszínű, és a kortárs kultúra értékes, olykor nehezen értelmezhető képzőművészeti teljesítményeit mutatja be.
(forrás)

Warhol-kiállítás Párizsban


Andy Warhol nagy világa címmel az amerikai pop-art óriásának portréiból összeállított páratlan sorozat látható március 18-tól a párizsi Grand Palais termeiben


Alain Cueff, a kiállítás kurátora a műveket bemutatva megjegyezte: Warhol mindig azt mondta, meg kell élnie valamiből, a tekintélyeket nem tisztelő alkotó azonban valójában sokkal komolyabb célt tűzött ki. Fontosnak tartotta, hogy minden portré mérete azonos legyen, úgy gondolta, hogy azok együtt a társadalom "portréját" fogják kiadni. Ezért nevezték el a kiállítást a művész "nagy világának".
A Grand Palais óriási kiállítóterében 130 személy portréit gyűjtötték egybe, az alanyok foglalkozása szerint csoportosítva. Egy másik falról mosolyognak Andy Warhol ma már ikonnak számító 1962-es Marilyn Monroe-portréi.
A popművészet óriásának "nagy világa" július 13-ig tekinthető meg a párizsi "nagy palotában".
(forrás)

Képes beszámoló a Warhol-kiállításról









A REÖK csak üres falakat és szögeket biztosít!?

Egy Warholt magasztaló, REÖK-öt elmarasztaló cikk részletei az Indexről, melyet megjelenése után ki is állítottak Szegeden Keith Haring Andy Warholról készített festménye mellé

- Van valahol Andy Warhol-katalógus már? Mert három hete mondták, hogy lesz - kérdezte a pénztárban egy ötvenes férfi izgatottan.
- Nincs, de nem is lesz - mondta a pénztáros a monitorából fel sem nézve.
- Pedig azt mondták, hogy lesz - durcáskodik jogosan a férfi.
- A Dugó téri Tescóban van 500 forintért nagyon jó Warhol-könyv, abból minden kiderül - mondta a telefonálásból kiszólva a pénztárosnő kollégája.

Azért éhezi az infót a látogató, mert semmi információt nem kap, csak elveszve bolyong a szitanyomatok között a REÖK-ben. De az is kiderült, hogy a kultúraközvetítés elsődleges terepévé vált a Tesco, mert egy különleges kiállítást letudnak azzal, hogy vegyék meg a könyvet ott.

Rengeteg városi legenda és szóbeszéd szól arról, milyen is volt Andy Warhol, az egész huszadik századot meghatározó művész. A szegedi kiállítás csak a képekkel foglalkozik, ezért se az alkotóról, se műveiről nem árul el semmit, megtartják a tudást maguknak. Kiállításra képet nézni jön az ember szerintük, ami elég nagy baj esetünkben, amikor tizenvalahány ugyanolyan Marilyn Monroe-portré van kiállítva. posztstrukturalista alapon Warhol munkássága csak kontextusában és elméletével együtt érthető és élvezhető, anélkül csak jól néznek ki a képek.

A kihagyott lehetőségek helye a Reök

Pedig jól indul a kiállítás, mert az előtérben a nyolcvanas évek menő képzőművészének, a Ludwig Múzeumban hatalmas, 800 négyzetméteres tárlaton bemutatott Keith Haringnek [1] Andy Warholról festett képe áll [2], így némileg folytonosságot hoztak létre a nagy októberi kiállítással. De ezt honnan kellene tudni? Miért nem mondják el, mi közük van egymáshoz? Ki az a Haring?

Andy Warhol egy sztár, akiről sok mindent lehet tudni, és sok mindent nem, de egy kiállításnak nem az a feladata, hogy üres falakat és szögeket biztosítson a képeknek, hanem hogy meghatározzon valamiféle kapcsolatot az alkotóval és munkáival. A REÖK-ben ezzel nem foglalkoztak, a két bécsi alapítványtól összegyűjtött képeket feltették a falra, és ennyi. Az első teremben főleg Marylin Monroe-val, a másodikban az indiánokkal, a lila fejű John Wayne-nel és Geronimóval, a legvégén a híres transzvesztita-sorozatával találkozunk, közte pedig két kisebb átjáróban a lemezborítóival, a zippzáros Rolling Stones-ossal, vagy a Diana Ross-ossal. Ennyi idő távlatából inkább a történelmet érezni rajta, hogy ő valamit megváltoztatott azzal, hogy a populáris kultúrát tette a művészet középpontjába. Warhol zseniálitása, hogy az akkor kitalált dolgai ma annyira természetesek, hogy nélküle nem lenne az egész MTV-generáció, nem lenne a reklám sem ilyen, ahogy igazi popikonok sem lennének.

"Warholizált" hírességek Szegeden

Szeged utcáit járva mostanában több helyen is könnyen belebotlik az ember Andy Warhol kiállításához kapcsolódó látványosságokba.
A szervezők a képzőművészet egyik legkapósabb alkotójának szellemiségéhez hűen nemcsak reflektálni szeretnének a közéletre, de szóra bírni is azt. A kiállítást népszerűsítő plakátokon – melyeken a REÖK előtt álló, mostanában indulatokat kiváltó lovas szobor látható – a figyelmes szemlélő a képregények bubble-jeire emlékeztető szóbuborékokat találhat. Ezek közül pár üresen várja az utca emberének hozzászólásait, legyenek azok akár helyi vagy országos közéleti kérdések, problémák. A REÖK előtti „warholizált" tér is ezt az elevenebb, nyüzsgőbb, vidámabb városi életet kívánja valóra váltani.
(forrás)
Trafóházat dekoráltak ki a street art-osok Szegeden: az utca kreatív képzőművészei Andy Warhol sajátos stílusát vették alapul "művük" elkészítéséhez. A magyar kultúra és közélet híres embereit, valamint hazai fogyasztási cikkeket "warholizáltak". Az ihletet a pop-art világhíres alkotójának szegedi kiállításából meríthették.
Valóságos Warhol-lázban ég Szeged, amely úgy tűnik, hogy a street artot, vagyis az utcai művészetet is megfertőzte. Az amerikai művész saját alkotásainak másolatai is felkerültek a trafóházra. Így ott találhatjuk a Marilyn Monroe-sorozatot, a Campbell's soup konzervjét, Diana Ross és Liza Minelli portréját, Warhol önarcképét és több már világhíres művet.
Ahogyan Warhol sorozatokat ábrázolt szitanyomatain az amerikai tömegkultúra bizonyos elemeiből - így például a konzervekből vagy a Coca Cola-üvegekből -, úgy az ismeretlen street artosok is sorra vették művükön a "hungarikumokat". Cifra pulik, tarka-barka panelházak, Globus konzervek és Márka üdítőitalok különös ábrázolásai szórakoztatják az arra járókat.
(forrás)