Andy Warhol Autók (Cars) című sorozatából kiállítás Bécsben az Albertina múzeumban 2010. január 22 és május 16 között
A Mercedes-autógyár 1986-ban, az automobil feltalálásának századik évfordulóján kérte fel Warholt, a pop-art irányzat egyik vezéralakját a gépkocsi történetét bemutató sorozat megalkotására. A Daimler művészeti gyűjtemény tulajdonában lévő, Warhol jellegzetes stílusában készült képek különbözőMercedes-modelleket ábrázolnak, egy 1886-os korai típustól egy 1970-es, az űrkorszakot idéző kísérleti modellig.
A 80 darabosra tervezett sorozat a művész 1987-ben bekövetkezett váratlan halála miatt félbemaradt, 35 kép és két nagyméretű rajz készült el belőle.
Habár az autó a XX. század jellegzetes terméke, a művészetben csak a század második felében, a pop-art irányzatban vált önálló motívummá, mégpedig az 1960-as évek Amerikájában. Maga Andy Warhol az Autók előtt is szerepeltette, a Halál és katasztrófa (Death and Disaster) és a Karambol (Car Crash) című képsorozatokban. Ezektől eltérően azonban az Autókban „egy kultusztárgyak jellemezte évszázad ikonjaként" jelenik meg a gépkocsi – áll a kiállítás kísérőszövegében.
Warhol Autóit a tárlaton három másik modern művész alkotásai egészítik ki ugyanabból a gyűjteményből. Robert Longo szórópisztolyos technikával készült képei, Sylvie Fleury videói és Vincent Szarek számítógép vezérelte mozgó szobrai is mind ugyanazzal a témával, az autók világával foglalkoznak.
1928 augusztus 6, Pittsburgh (Pennsylvania) - megszületett Andrew Warhola, Anrej és Julia Warhola gyermekeként, két idősebb testvére Paul (b1922) és John (b1925)
1934 - elkezdi az általános iskolát
1936-37 - vitustánc nevű betegségben szenved, ideje nagy részét ágyban tölti, képregényeket, filmes magazinokat olvas
1942 - édesapja lebetegszik és meghal a kórházban tüberkolózisban, 15 ezer dollárt hagy legfiatalabb fia tanítattatására, Warhol egy ingyenes képzésen vesz részt a Carnegie Institute of Technology-n
1945 - elvégzi a Schenley High School-t Pittsburgh-ben, ahol az évkönyben 'genuine as a fingerprint'-két jellemzik, majd elkezd tanulni a Carnegie Institute of Technology-n, nyári szünetekben egy áruházban dolgozik
1946 - díjat nyer a 'Women and produce truck' című rajzáért és megjelenik a pittsburgi lapokban
1949 - elvégzi a Carnegie Institute of Technology-t, alapfokú szépművészeti diplomát szerez, dolgozik a Vogue és a Harper's Bazaar számára, majd Philip Pearlstein barátjával New Yorkba költözik és közösen bérelnek egy lakást, reklámgrafikusként dolgozik, megkapja az első felkérését a Glamourtól, 'Success is a job in New York' című cikkhez készít illusztrciót, amely számos új munkához jutattja, nevét Warhol-ra változtatja miután az hibásan jelent meg egyszer 1950 - egy év alatt háromszor költözik (103rd Street, East 25th Street, 216 East 75th Street), édesanyja is New Yorkba költözik ahol fiával él haláláig
1952 - grafikus munkájával folyamatosan sikereket ér el, számos díjat nyer, önálló kiállítása nyílik a Hugo Gallery-ben 'Andy Warhol: Fifteen drawings based on the writings of Truman Capote' címmel 1953 - szalmaszínűre festeti a haját 1953-54 - újból költözik (242 Lexington Avenue az Upper-East Side-on), számos emberrel dolgozik együtt (például barátaival Ralph Tomas Ward-dal és Charles Lisanby-val) egy promóciós brossúrán és kézzelfestett könyveken, amelyek később további figyelmet szereznek new york-i művészeti igazgatóktól, munkáit és könyveit egy étteremben árulja 1955-56 - hirdetéseket készít az I. Miller cipőmárkának, amelyek megjelennek a New York Times-ban, világkörüli túrára megy Charley Lisanby-val, többször is megáll Európában és Ázsiában, kiállítja cipőkről készült rajzait a modern művészetek múzeumában 'Recent drawings U.S.A.' címmel 1957 - továbbra is sikeresen árulja grafikus munkáit országszerte, orrplasztikának veti alá magát több év elégedetlenség után 1959-60 - lakást veszt 1342 Lexington Avenue cím alatt az Upper-East Side-on, ahol édesanyjával él és felállítja stúdióját, képregény- és reklámmotívumokra alapozott képeket kezd festeni Roy Lichtensteinnel egy időben, valamint elkészíti két kólásüvegfestményét, folytatja a grafikákat
1961-62 - ellátogat a Leo Castelli Gallery-ben ahol meglátja Roy Lichtenstein képregény alapú munkáit, megkéri asszisztensét (Ivan Karp-ot), hogy másnap látogassa meg otton és nézze meg a hasonlóságokat, Warholt bemutatják művészettörténészeknek, kritikusoknak és gyűjtőknek, akik mind érdeklődésüket mutatják Warhol munkáinak promotálása iránt, elkezdi szitanyomás technikáját alkalmazni, elkészíti az első Campbell-leveskonzerveket és dollárbankókat ábrázoló vásznait, hollywoodi sztárokat ábrázoló portréit, elkezdi a katasztrófákat megörökítő sorozatát
1963 - megveszi a 16 miliméteres kameráját, elkészíti a 'Sleep' című kisfilmjét többek között, filmkészítésre bátorítják, kétszer is költözik a stúdiója (87th Street, 231 East 47th Street), fotóportrékat készít barátokról és ügyfelekről, Billy Linich (később Billy Name) befedi a stúdió falat ezüsttel, így megszületik az Ezüst Gyár, gyűlnek társai a Warhol Szupersztárok (például Gerard Malanga) 1964 - úgynevezett Screen Test-eket készít művészekről, kritikusokról és zenészekről, tovább kísérletezik a filmekkel, első merénylet a képei ellen, egy nő bejön az utcáról és rálő a Marilyn vásznakra, installációt készít a város tizenhárom legkörözötteb bűnözőjéről a rendőrség fotói alapján 1965 - egyik kiállításán Párizsban azt nyilatkozza, hogy a filmek kedvéért abbahagyja a festészetet, találkozik Paul Morrissey filmkészítővel, aki segít Warholnak még több és változatosabb filmet készíteni a Gyárban, új emberekkel bővül a Gyár (Edie Sedgwick, Ultra Violet, Ingrid Superstar), megismerkedik a Velvet Underground nevű rockzenekar tagjaival
1966 - találkozik Nico-val (teljes nevén Christa Paffgen, német modell), akit bemutat a Velvet Underground tagjainak, melyet menedzselni kezd, átutazzák az országot, koncerteket adnak egyetemeken, múzeumokban és klubbokban 1967 - megtervezik a híres banános borítót a Velvet Underground első albumjára, a Gyár csapata Joe Dallesandroval, Candy Darlinggal és Viva-val bővül 1968 - a Gyár a 33 Union Square West-re költözik, új asszisztense Gerard Malanga helyett Jed Johnson, kiadja az 'a, A Novel'-t, a Férfiak Feldarabolásara Felesküdt Szervezet (S.C.U.M.) egyetlen tagja, a leszbikus Valerie Solans rálő és súlyosan megsebesíti, közel 8 hétig kórházban ápolják
1969 - megjelenik az Inter/View című magazinja 1971 - a Rolling Stones új albumára tervez borítót Sticky Fingers címmel, felsőbb körökben is barátokra talál (Liza Minelli, Hlaston, Bianca Jagger) 1972 - édesanyja meghal Pittsburghban, a Mao Ce-tung portrésorozatával tér vissza a folyamatos munkához
1974 - Ronnie Cultrone az új asszisztense, az üzletét 860 Broadway-re költöztetni, a munkahelyét többé már nem hívják Gyárnak, hanem Irodának('the Office')
1975 - megjelenik az 'Andy Warhol filozófiája A-tól B-ig és vissza' 1976 - telefonon keresztül diktálja asszisztensének Pat Hackett-nek napjait, mely eredménye az 1988-ban kiadott 'The Warhol Diaries', Koponyák, Sarló és kalapács sorozatok 1980 - megjelenik az Andy Warhol's T.V. című show, az Inter/View magazin tartalma alapján, találkozik II. János Pál Pápával a Vatikánban 1981 - modellkedik a Zoli Ügynökségnek 1982 - ellátogat Hong Kong-ba és Pekingbe 1983 - együtt dolgozik Jean-Michel Basquiat-tal 1984 - minden berendezését a 22 East 33 Street-re költözteti 1985 - az MTV bemutatja 'Andy Warhol's Fifteen Minutes', korábbi showjának egy verzióját, a 'The Love Boat'című sorozat 200-adik epizódjában szerepel, önmagát alakítja 1987 február 22 - epehólyagműtét utáni komplikációkban 59 évesen meghal,a Keresztelő Szent János Katolikus Temetőben születi melett temetik el, Pittsburghtől délre, temetésén Yoko Ono is beszédet mond
Brion Dillon állítja, hogy Charlotte Brontë, Charles Darwin és Marcel Proust mellett Andy Warhol is hipohonder volt. Nem hat meglepetésként, hogy a késő 20. század termékeny képzelőerővel megáldott művésze a hipohonderek sorába tartozik. Warhol testi tünetei jól ismertek - hajhullás, rossz bőr, fizikai és érzelmi sebek az 1968-as lövöldözéstől ... -, de naplói egy sokkal szélesebb skáláját tárják fel félelmeinek: rák, agydaganat, AIDS ("the magic disease"- ahogy ő fogalmazott) és maga az orvosszakma, mely végül a halálát okozta.
Warhol előfutára volt a világnak, amelyben ma élünk: élete és művészete úgy tűnik előrejelezte a mai kor megszállottságait - súly, arszín, kor, kinézet, az új vírusok fertőzőképessége és a régi kórokra talált gyógymódok hatásossága - egy olyan társadalomnak, amely egészségügyileg felvilágosultabb mint valaha, de ugyanúgy meghökken a csúfos betegségekről készült hátborzongató képek láttán és küzd a fogszuvasodás ellen.
Megrázó, döbbenetes és gusztustalan – ilyen és ehhez hasonló indulatok és ítéletek fogadták Debrecenben a Modem Messiások című kiállítását. Felháborodott családapák, sikoltozó hölgyek rohannak át a termeken, egy biztos: mindenkit megérint a végletekre játszó tárlat.
Régóta készült a debreceni Modem a megváltás és a messianizmus témakörét feldolgozó kiállításra, amelyre tizennégy ország csaknem száz intézménye kölcsönözte a műveket. A nagyszabású tárlaton láthatók másokéi mellett Picasso, Dalí, Chagall, Munch és Andy Warhol művei is.
Miféle test adatott nekünk? – tornyosul az első kérdés a Messiásokra érkező elé. Ez a címe annak a tárlatrésznek, amelynek a személyes megváltás a témája, azon belül főként a testiség fegyelmezése, elnyomása a szellemi tartalmak megjelenéséért, a spirituális megtisztulásért. Itt látható Picasso Férfi és Nő, Munch Csók című műve, valamint egy külön terembe lépve Dariusz Gorczyca Camera Anatomica című sorozata. A művész röntgenmetszeteivel a realitás és a tudás között kíván köztes formát alkotni. A képek izgalmasak, ötletes az elrendezésük is.
A következő terem az, ahonnan a legtöbben kifordulnak. Szeméremsértő és provokatív művek láthatók itt, figyelmeztet a kiírás. Sigalit Landau Tövis hulahopp című videoinstallációja a befogadás határait súrolja: a videofelvételen látható hölgy egy töviskarikát pörget a derekán, ezzel újabb és újabb sebeket szerezve. Günter Brus Szakítópróba című műve ugyancsak a végletekre játszik: a videón látható férfi vékony damilokat fűz a testébe, majd addig húzza őket, amíg ki nem buggyan a vére. "Ez most a művészet?" – kérdezik mellettem. A nagy felháborodást keltő kiállítás felől, hozzáteszem, bárki tájékozódhatott előzetesen, s ezzel elkerülhette volna, hogy az öt-hat éves gyereket ki kelljen vezetni a kiállításról (egyébként is felirat jelzi, hogy tizenkét év alatt nem ajánlott a látogatás).
Mellesleg hol lennének kiállítva ezek a művek, ha nem egy kortárs művészeti központban? A teremből Dalí művei kísérnek ki bennünket Andy Warhol Alvás című videójáig, majd belépünk a Halott ember terembe. Andres Serrano Hullaház-sorozata késként döf belénk, a Történelem ígérete teremben pedig Szervátiusz Tibor tüzes trónja magaslik, és itt látható Oskar Kokoschka litográfiája is.
A kiállítás egyik legérdekesebb terme Kicsiny Balázs műveinek ad helyet: sötét folyosón haladunk, mellettünk a Szócsarnok című mű bábui térdelnek. A megváltás keresztje az utolsó terem, itt látható Munkácsy 1881-es Krisztus Pilátus előtt című vázlata és Chagall Kék faluja is. Bill Viola A hírhozó című videója kapta az egyik legnagyobb helyiséget, amely lefeketített falaival mélyíti el az élményt.
A sokat támadott grandiózus kiállítás példa nélküli, s ahogy a Modem igazgatója mondja, "a művészet befogadhatósága egyáltalán nem olyan könnyű eset". Az épületből kilépve mi is elgondolkodunk, még vagy fél óráig biztos nem tudunk megszólalni. De hát kell-e ennél nagyobb elismerés egy kiállításnak?
Hol találhatók a leghíresebb Warhol-képek Európában? Elvis önmagában (Single Elvis) - Neue Galerie - Sammlung Ludwig - Aachen Campbell-leveskonzerv I - Neue Galerie - Sammlung Ludwig - Aachen 192 halott (128 Die in Jet) - Museum Ludwig - Köln Csináld magad (tájkép) - Museum Ludwig - Köln Brillo-doboz - magángyűjtemény - Brüsszel Virágok - Zürich Amerikában?
Elvis I és II - Art Gallery of Ontario - Toronto A két Marilyn - magángyűjtemény - New York Az USA Dollár Jele - Leo Castelli Gallery - New York Liz - magángyűjtemény - New York Magyarország közelében?
Milliókért kelt el a Vered Gallerynél Andy Warhol 1984-ben Michael Jacksonról készített portréja - közölte az AFP hírügynökséggel a Long Island-i galéria tulajdonosa, Janet Lehr, de a pontos összeget nem árulta el, mondván, nem szoktak áraikról beszámolni. Az énekes karrierje csúcsán készült 76-szor 66 centis szitanyomatot idén májusban 278 500 dollárért (54 millió forint) vette meg valaki a Sotheby's New York-i aukcióján. Lehr szerint a mostani vevő is továbbértékesítési céllal vásárolta meg a portrét, amelyet a galéria július elején vitt a piacra (Michael Jackson június 25-én halt meg), és eredetileg július 12-ig lehetett volna túllicitálni a minimum 800 ezer dolláros árat. A minden idők legsikeresebb klipjeként számon tartott Thriller napjait idéző képet most Los Angelesben és Londonban is kiállították, és az interneten, illetve telefonon mutatkozó vevői érdeklődés akkora volt - mondta el a galériás -, hogy a határidőt augusztus 18-ig meghosszabbították. Andy Warhol öt portrét készített a pop királyáról 1984-ben a Time megrendelésére, ezek egyike a magazin címlapján szerepelt, majd bekerült a washingtoni National Portrait Gallerybe. Az utóbbi években azonban a festő több Jackson-képe is visszamaradt árveréseken - például 2008-ban Londonban a Sotheby'snél -, miközben más alkotásai rekordárakat értek el. Warhol portréképei közül eddig a Lemon Marylin címűért fizették a legmagasabb összeget: a Marylin Monroe-t ábrázoló szitanyomatért 28 040 000 dollárt adtak 2007 májusában, a Christie's New York-i aukcióján.
Elárverezik azt a portrét, amelyet Andy Warhol készített Michael Jacksonról. Az aukció előtt a képet a londoni O2 Arenában állítják ki, ott, ahová a sztár visszatérő fellépését tervezték. A portrét még 1984-ben készítette Andy Warhol a sikerei csúcsán lévő Michael Jacksonról. A művész képei igen kapósak a műkincspiacon: a Liz Taylorról készült alkotása két évvel ezelőtt 23,7 millió dollárért kelt el, míg a Zöld autó balesete című képe, amely egy, a tetejére fordult, lángokban álló kocsit ábrázolt, rekordbevételt hozott: 71,7 millió dollárt adtak érte. (forrás)
Andy Warhol 76-szor 66 centiméteres festményén egy mosolygó Michael Jackson látható, a Thrilleridőszakát idéző vörös dzsekiben.
Kivette aukciós katalógusából, és egyelőre nem bocsátja árverésre egy New York-i galéria Andy Warhol egyik művét, amely Michael Jacksont ábrázolja.
Az East Hampton-i Vered Galéria a kép iránt támadt hatalmas érdeklődéssel indokolta döntését; a műre vasárnapig lehetett volna licitálni. Az árverés előtt 1 és 10 millió dollár közé becsülték a kép árát. Janet Lehr, a galériatárstulajdonosa közleményében úgy fogalmazott, hogy a lehetséges vevők legszélesebb köre előtt akarja árverésre bocsátani az 1984-ben készült alkotást, amely a hírek szerint egy New York-i magángyűjtő tulajdona.
Alig ért véget a szegedi Andy Warhol-kiállítás, hamarosan ismét megtekinthetünk majd Warhol műv(ek)et Magyarországon, méghozzá a debreceni MODEMben2009 augusztus 13 és december 31 között. A MODEM Messisás címet viselő legújabb tárlata a nyugati ember megváltásáról szerzett tapasztalatáról szól, témája a világ megváltása. A tárlat nemzetközi gondolati kontextusba helyezi a megváltás gondolatát, a megváltó eljövetelét. Ezt igyekeznek körbejárni 20. századi hazai és külföldi alkotók művein keresztül, hiszen a megváltás gondolata az elmúlt században más megvilágításba került, mint korábban.
A tárlat négy nagy részre tagolódik. Az első az emberi test szerepe, a második a halál messianisztikus értelmezése, a harmadik az evilági megváltást ígérő hamis próféták és diktátorok a 20. század történelmében, a negyedik pedig a "megváltás keresztje" nevű szekcióban Jézus megfeszítésének modern értelmezései. Az ebben a formában eddig még nem látott kiállításon több mint száz alkotó műveit tekinthetik meg a látogatók a hagyományos képzőművészet szinte minden műfajából.
A kiállításra a világ minden részéről - mintegy 80-100 intézményből - kölcsönöznek munkákat – köztük olyan neves intézményekből is, mint például a párizsi Musée D’Orsay, az amerikai Andy Warhol Múzeum, a bécsi Belvedere, vagy a moszkvai Tretyakov Képtár. Többek között Picasso, Kokoschka, Munch, Andy Warhol, Serrano, Bacon, Redon, Abramovic jelentős munkái érkeznek Debrecenbe. A nemzetközi kiválóságok mellett a magyar képzőművészet meghatározó képviselőitől is izgalmas válogatás szerepel az anyagban Csontvárytól egészen Reigl Juditig. (forrás1, forrás2)
